• A mai korban újra meg kell tanulnunk helyesen értékelni a „sötétséghez” kapcsolt erőket, hogy megismerjük, elismerjük és használjuk őket.
• Kollektív lélektani szükséglet, hogy a „női pólust” visszahelyezzük az őt megillető helyre.
• A patriarchális értékek önmagukban meginogtak, és veszélybe sodorták az Embert.

Az egyensúly megingásáról, elvesztéséről szól Lilith és Ádám története, mely egy ősi Héber mítosz

Az Isten megteremtette az embert saját képmására, férfinak és nőnek.  Mindkettőt földből gyúrta, formálta meg. A férfit elnevezte Ádámnak, a nőt Lilithnek, és éltek a Paradicsomban. (Egyenrangúan, egyenlő jogokkal és tudással voltak felruházva). Azonban hamarosan veszekedni kezdtek.

–  A nő így szólt: Nem akarok alattad lenni!
–  A férfi: Nem akarok alattad lenni, inkább feletted, mert megérdemled, hogy alul maradj, én pedig felül!
–  A nő így válaszolt: Egyformák vagyunk, hiszen mindketten a földből vétettünk.

De nem hallgattak egymásra. Ádám erőszakkal próbálta engedelmességre kényszeríteni, mire Lilith ellenállt. (Talán szabad mozgást, cselekvést, választást szeretett volna?) Amikor megelégelte, Lilith kimondta Isten különleges nevét, felemelkedett a levegőbe, és elhagyta Ádámot. Elrejtőzött a Vörös-tenger partján lévő sivatagban, barlangokban. Ezután Ádám hívta teremtőjét:

-Világ Ura, a nő, akit nekem adtál, elment tőlem!

Erre az Isten három angyalt küldött Lilith után, hogy hozzák vissza. Ha vissza akar jönni, rendben van. Ha nem, akkor naponta fog meghalni száz fia. Lilith azonban nem akart visszatérni. Vállalta a száműzetést, s az átkot szabadságáért cserébe. Azzal, hogy megtagadta a visszatérést és alkalmazkodást, ezzel magára vonta a büntető isten átkát. Arra átkozta őt, amire tulajdonképpen teremtetett, hogy Isten pusztító aspektusát képviselje.

Hálátlan feladatával tulajdonképpen Lilith lett a teremtés első bűnbakja

Lilith felvállalta: meggyengítem a gyerekeket, a fiúkat születésüktől 8 napos, míg a lányokat 20 napos korukig. De megesküdött Az isten Élő és Létező nevére (El) az angyaloknak, hogyha meglátja nevüket vagy orcájukat egy kámeában, akkor nem lesz hatalma a gyermekek felett. Innét ered az, hogy amulettekkel védekeznek ellene, a kisgyermekek kámeájába beírják a nevét, s mikor Lilith ezt meglátja, eszébe jut ígérete, és meggyógyul a gyermek.

Ezután teremtődött meg Éva (vö. Biblia) Ádám oldalbordájából, tehát egy hozzá tartozó részből, mely felett egyértelmű hatalma volt. De Ádám és Éva „idilli” történetébe Lilith beavatkozik, a leírások szerint Ő volt az, aki kígyó képében megkísérti Évát az almával, ezzel elindítja a bűnbeesés folyamatát. A bűnbeesés után, a paradicsomból való kiűzetés miatt Ádám megharagudott Évára, büntetésből nem hált vele, ugyanakkor ő maga éjszakánként felkereste Lilithet a Vörös-tenger partján lévő barlangjában és démonokat nemzett vele…

Mindenki szabadon gondolja tovább a történetet…

• Vajon, mikor Lilith elhagyta a paradicsomot, magával vitte azt a tudást, hogy az Isten és az ember androgün? Átengedte-e a hatalmat az Atyaistennek, és Ádámnak, a férfinak? Lilithnek tudása volt, amit bemutatott, mielőtt elment. Kiejtette Isten különleges nevét, mellyel megmutatta, hogy ismeri a teremtés leghatalmasabb titkát. Vajon az ember elveszítette ezt a tudást azzal, hogy Lilith elment?
• Lilith bemutatta a tudását és lemondott a hatalomról. Elment. Hogy miért? Csak találgathatunk. De azzal, hogy elment mozgásba hozta a dolgokat. Tiltakozása és menekülése tehát kezdeményezés volt. Azzal, hogy megtagadta a visszatérést, átengedte a terepet a „pátriárkáknak”, akik elátkozták, kitaszították és féltek tőle! Lilith olyan erőt testesít meg, melyre Éva a mai napig nem képes. Azt mondják Lilithről, hogy a paradicsomi kígyót használta fel arra, hogy beszéljen Évával, máshol pedig azt, hogy ő maga volt a kígyó. A „Tudás” fájának gyümölcsével kínálta meg „engedelmes utódját”.
• Lilith és Ádám között minden vita a hatalom körül forgott. Lilith azt soha sem mondta, hogy ő akar felül lenni. Nem akart uralkodni, csak egyenértékűséget akart. Ádám ezt nem halotta meg, féltette a hatalmát. Lilith egyensúlyt akart, „is-is” helyzetet. A patriarchális értékrend „vagy-vagy”-ban gondolkodik, és sohasem fogta fel, mire törekedett Lilith. Így a patriarchátus, csak csökkent mértékben tudja felhasználni a kígyó ajándékát, tudását. A „vagy-vagy” hozzáállás a polaritást dualitásba dönti (kibékíthetetlen ellentétté), s ezzel egyirányú (zsák)utcába vezeti. Ma egyaránt félünk a tudatlanságtól és a tudástól is, időnként nem is akarunk tudni. Lilith értékeinek újbóli felbukkanása ezt tisztán érezteti velünk.
• A héber nyelvben több szó jelöli az Istent, mindegyiknek külön jelentése van. A teremtésmítoszban az Istent ELOHIM-nek hívják. Mivel a szónak hím és nőnemű szógyöke is van, így ez egy „kétnemű”, illetve nemtelen, androgün Istenre utal. Az Isten saját képére teremtette az embert, nőnek és férfinak! A Biblia további (Lilith utáni) részében Elohimot legtöbbször Jahvéval helyettesítik, az isten maszkulin, azaz férfias oldalával.

Forrás: Hannelore Traugott: Lilith: A Fekete Hold erósza; Bioenergetic, 1999.