• A hold fázisait megfigyelve a telihold és újhold váltakozásával alakult ki a „hónap”, mint alap időmérő ciklus.
• Minden holdhónap négy negyedre osztódott, melyek a Hold napjával, a hétfővel kezdődtek. Így alakult ki a mai heti időbeosztásunk alapja.
• A Hold a leginkább megismerhető égitest, hiszen mindennap feltűnik az égen. Nem szükséges hozzá távcső sem, megfigyelése szemünket sem károsítja, sőt szívesen elábrándozunk rajta kellemes nyárestéken. Formaváltozásai szabad szemmel is jól láthatóak és állandó periódusokban történnek, így tehát kiszámíthatók, követhetők.
• A holdfázisok a Nap – Föld – Hold közös mozgásából vezethetők le, és életünkre, biológiai ciklusainkra is hatást gyakorolnak.

TUDTAD?

• A földi tartózkodási helyünkről, megfigyelési pontunkról a Hold mindig azonos arcát látjuk a Nap által teljesen vagy kevésbé megvilágítva.

Mi is a holdhónap?

• Egy holdhónap nem más, mint az az időtartam, ami alatt a Hold végigjárja az állatövi jegyeket, azaz a zodiákus kört.
• Amíg a Nap kb. 1 hónapot tölt el „vendégségben” egy-egy asztrológiai jel előterében, addig a Hold csak 2-3 napot.
• Egy holdhónap újholdtól újholdig tart, és az újhold utáni első nappal kezdődik.
• Egy naptári év alatt 13 holdciklus van, tehát a Hold 13-szor kerüli meg a Földet. Hogy éppen melyik csillagkép előterében halad, s ezzel milyen típusú energiákat erősít fel, azt az aktuális holdnaptárból ki lehet olvasni.