• Minden kultúrában istenítették őket, teremtésükről mítoszokat szőttek, leggyakrabban párban ábrázolták, testvérként nevezték el őket.
• Szeléné, maga a Hold Istennője, a görög mitológiában az ősi Hold istenség megszemélyesítője. A Hold változékony alakja miatt hármas alakban ábrázolták, így „Holdistennői” minőségében két másik hölggyel osztozott: Artemisz uralkodott a földön, Hekaté az alvilágban, Szeléné pedig a mennybolton. Mint a Nap párja, fontos és kiemelt szerepet töltött be az istenek között, számtalan szentélyt emeltek tiszteletére. Római kultúrkörben Szeléné megfelelője Luna Istennő személye.

Szeléné szimbólumai, ábrázolása

• Szeléné leggyakrabban, mint Holdistennő, szép, fehér arcú fiatal nőként jelenik meg a képzőművészeti ábrázolásokon. Holdsarlón állva, vagy kettős fogatú ezüst szekéren hajtatva látjuk, amelyet igás ökrök vagy fehér lovak húznak. A későbbi, reneszánsz kori alkotásokon fátyolban, félhold alakú diadémmal, fáklyát tartva, ökör vagy lóháton láthatjuk, miközben finom fényt vet a halandókra. Szimbólumai, mítoszai az „éjszakát”, a kevésbé átláthatót idézik, a sejtelmes és misztikus belső világot. Ahol elkél a fáklya, hogy eligazodjunk. A Hold a lélek, a psziché alap-archaikus szimbóluma, mely magában hordozza az érzésvilágot, a megérzéseket, az álmok és teremtő képzelet világát.

Mitológiai háttere

• Szeléné származásáról csak annyit tudunk, hogy Hüperión és Theia titánok gyermekeként született. Az istenek általános teremtéstörténete szerint a Nap és a Hold testvérek, így Szeléné Héliosz napisten testvére a görög mitológiában, egymásnak adják át az égi lámpás (fény) szerepét. Miután Héliosz befejezi égi útját, helyét Szeléné veszi át – hol jobban, hol kevésbé bevilágítva az éjszakát. Másik testvérük a „rózsaujjú” Éósz, a hajnal, avagy pirkadat szárnyas istennője.
• Míg Héliosz kocsiját 4 ló húzta át a nappali égbolton, addig Szeléné kocsiját csak két ló vontatta, lassabban mozgott, természetes összhangban azzal, ahogy a dolgok éjszaka lelassulnak. Bejárva útját, hajnalban átadta helyét Héliosznak, s ő maga megpihent az Ókeánosz partján lévő ezüstös palotájában.

A görög mitológia szerint három szerelme volt Szelénének, két isten és egy halandó férfiú

• A görög Pantheon főistenével, Zeusszal kelt egybe és két leányt szült neki: Pandiát (jelentése: egészen fényes), aki anyját teliholdas éjszakákon mindig elkísérte és Herszét, a harmat istennőjét.
• A másik istenség Pán volt, akitől eleinte húzódozott, de annak csellel sikerült rávennie az istennőt a nászra. Az együtt töltött éjszaka valószínűleg kedvére volt az istennőnek, hiszen annak emlékére egy hibátlan állatokból álló juhnyájat ajándékozott kedvesének.
• Halandó kedvese Endümión volt, Zeusz és Kalüké nimfa fia, aki a monda szerint irtózott az öregség gondolatától. Apjától azt kérte, hogy nyitott szemmel örökre úgy aludjon el, hogy megőrizze fiatalságát és szépségét. Szeléné egyszer megpillantotta a Latmosz-hegy barlangjában örök álomra szenderült Endümiónt, és beleszeretett. Leszállt hozzá, sugaraival csókolgatta, de nem tudta felébreszteni, és a reménytelen szerelem miatt örökké bánkódott. Látogatásai során egyesült az „alvó” férfival, majd ötven lánygyermekkel ajándékozta meg, ami szimbolizálja a Hold princípium termékeny mivoltát, és a szavak nélküli összetartozás érzését.

A Hold az éjszaka lámpása, hű kísérője földünknek, sejtelmes és varázslatos fényt ad az éjszakai égboltnak. A fényt jelképezi a sötét végtelenben…

• A Hold a legtöbb kultúrában női princípium, az odaadás, a termékenység, a természet ciklikusságának, változékonyságának jelképe. Szimbolizálja az ösztönös természetet, a természetes életet, annak továbbadását, a befogadás, kihordás, elengedés női „szentháromságát”.
• A lélek igényét a kiegészülésre, a társra találásra, hogy valakiben tükröződhessünk, s valakit visszatükrözhessünk. Asztrológiai képletünkben (születési horoszkóp) a Hold az érzelmi igényeinket, ösztönös vágyainkat jelzi, melynek kielégülését a családban és a társkapcsolatainkban keressük elsőként. Ez az elsődleges „érzelmi nyelvünk”, melyen keresztül biztonságban és szeretve érezzük magunkat.

A Hold további jelentéseiről az asztrológiában itt olvashatsz

A Holdistennő a Nagy Anya szimbóluma is minden korban:

• A Hold Földünkhöz fűződő viszonya, távolsága biztosítja planétánk stabilitását a Naprendszerben. Ezt a stabilitást és biztonságot tulajdonították minden korban a Hold istennőknek, így Szelénének is. Hozzá imádkoztak gyermekáldásért, a föld termékenységéért, a család összetartásáért, a kártékony természeti erők távol tartásáért. Bőséget, biztonságot, ösztönös védelmet kerestek Nála, s nehézségek idején a megértést, a lelki terhek csökkentését várták, miként mindannyian erre vágytunk gyerekként anyáinktól…