Plútó Uránusz kvadrát Magyarországon 1932-1936

Korábban, 1931-ben:

• Az 1929-ben kezdődött nagy gazdasági világválság hazánkba is begyűrűzött, ami nálunk pénzügyi válságként éreztette hatását kezdetben. A Bethlen István gróf vezette kormány első lépésként korlátozta a betétek kifizetését, majd az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében tárgyalásokba kezdett külföldön kölcsönfelvételi lehetőségekről.
• Már ekkor erősödni kezdtek a szakszervezetek, a MSZDP, megalakult a FKGP, valamint a Magyar Országos Fasiszta Párt.
• A több ezer fős sztrájkok, tüntetések rendszeresek voltak. 40 órás munkahetet követeltek a munkások, a munkanélküliek pedig a segélyek beszüntetése miatt lázadoztak, eredménytelenül. A forradalmi mozgalmak ellen statáriumot rendelt el a kormány.
• A belpolitikai helyzet miatt gróf Bethlen István és kormánya lemondott, a kormányzó új választásokat írt ki. Hazánk új miniszterelnöke gróf Károlyi Gyula lett, ki az Egységes Párt színeiben jutott a parlamentbe nyílt szavazás során. Hazánk külföldi adóssága ekkor már 4 milliárd pengő volt, így első lépésként elrendelte az állami alkalmazottak fizetésének csökkentését.
• Megjelent XI. Pius pápa enciklikája: A társadalmi ellentétek megszüntetésére és a baloldali veszély elhárítására hivatásrendi szervezetek kialakítását és jóléti program bevezetését ajánlotta.

1932-ben külföldön:

Németországban: Hitler pártja, a Nemzeti Szocialista Párt, az országgyűlési választásokon 14 millió szavazatot kapott.
USA-ban: Roosevelt lett az új elnök, aki beindította a gazdasági világválság miatt kialakult nehéz gazdasági és szociális helyzet kezelésére a New Deal programot.

Belföldön:

• Tüntettek: építőmunkások, textilmunkások, hírlapszedők, nyomdászok, vasmunkások, gépgyári munkások, tanárok, diákok, cipészmunkások, bányászok, stb. Sokszor: Munkát! Kenyeret! kommunista jelszavakkal. Tüntetések okai, céljai: magas lakbér ellen, lakbérfizetések elhalasztásáért, kilakoltatások miatt, segélyek megszüntetése miatt, munkalehetőségért. Tüntetések hatása: rendőri agresszió, előállítások, gyűlések beszüntetése, gyülekezési tilalom, bebörtönzések, statáriális kivégzések. Törvényt fogadott el a parlament a rendőrség fegyverhasználati jogáról.
• MSZDP (parlamenti párt) vidéki vezetői ellen terror, KMP tagok, vezetők letartóztatása, illegális nyomdáik, irodáik felszámolása. Népszava példányait izgatás miatt többször is elkobozták, ideiglenesen betiltották a működését.
• A nemzetközileg is nagy port felkavaró eset a következő volt: KMP központi pártirodájának felszámolása után letartóztatta a rendőrség Sallai Imrét, Fürst Sándort, Killián Györgyöt, Karikás Frigyest. Első kettőt statáriális bíróság elé állították, halálra ítélték, és még aznap ki is végezték őket. Külföldi politikusok, az Emberi Jogi Liga képviselői, jogászok tiltakoztak, országos aláírás gyűjtés indult a statáriális rendelet azonnali hatályon kívül helyezése ügyében. Hazánkban, az eddigi főként gazdasági és munkajogi szempontból indult tüntetések mellett, immár politikai okok miatt is (ítélet ellen) megindultak a mozgolódások. Németországban, Lengyelországban, Belgiumban is tüntettek a magyar követségek, konzulátusok előtt.
• Ősszel gróf Károlyi Mihály és kormánya lemondott, a kormányzó Gömbös Gyulát bízta meg kormányalakítással. Az Egységes Párt átalakult, a Nemzeti Egység Pártja nevet vette fel. Megindult az egész országra kiterjedő tagtoborzás. Gömbös Gyula azonnal elrendelte a rögtönbíráskodás intézményének eltörlését. 95 pontos kormányprogramja a Nemzeti Munkaterv nevet viselte. A MSZDP munkásmozgalom ellenessége miatt tiltakozott a terv ellen, követelte az általános titkos választójogot. Nem volt általános és titkos választójog, nem volt valódi parlamentarizmus.
• A miniszterelnök felszólította a munkaadókat, hogy csökkentsék a munkanélküliek számát, kérése eredménytelen maradt. Budapesten a munkanélküliek száma becslések alapján 610 ezer volt, családtagjaikkal együtt ez kb. 2 millió embert jelentett.

1933-ban külföldön:

Németországban: Hitler birodalmi kancellár lett. A Kommunista Pártot és a Szociáldemokrata Pártot betiltották.

Ausztriában: betiltották a Kommunista Pártot.

Belföldön:

• Gömbös Gyula belpolitikájában „testvéri jobbot” nyújtott a munkásoknak, a nemzeti egységet a munkás, a tőke, és a szellemi tehetség egységében látta. Ennek ellenére tovább folytak a MSZDP, a MKP és a szakszervezeti vezetők elleni atrocitások, letartóztatások, bebörtönzések. Továbbra is élt a gyülekezési tilalom. Sztrájkok továbbra is voltak, elsősorban a bércsökkentések miatt.
• A kormányzói jogkört kiterjesztették: országgyűlés elnapolása, berekesztése, feloszlatása, gyakorlatilag királyi hatalom biztosítását jelentette ez a kormányzó számára.
• A magyar nemzeti szocialisták tárgyalásokat folytattak Hitlerrel. Gömbös Gyula kormánypolitikáját elhatárolta a magyar nemzeti szocialista mozgalmaktól.
• Kormányrendelet született az óriási gazdatartozások ügyében: az eladósodott paraszti birtokok tömeges elárverezésének megakadályozása volt a célkitűzés, és a tartozásfizetés szabályozása.
• Antiszemita zavargások voltak Budapesten és Debrecenben az egyetemeken.

Külpolitikában:

Külpolitikájában, követve gróf Bethlen István kormányát Olaszország és Németország irányultságú volt, gazdasági és politika, majd később katonai együttműködésre törekedett ezen országokkal. Gömbös Gyula tárgyalásokat folytatott Mussolinivel, Hitlerrel.
Kánya Kálmán külügyminiszter a határrevízió kérdésében folytatott tárgyalásokat Franciaországban, eredménytelenül.

1934-ben külföldön:

Németországban: Hindenburg birodalmi elnök halála után Hitler minden hatalmat saját kézbe vont.

Belföldön:

• Hazánkban a sztrájkok tovább folytak: bérjavítás, bérkövetelés, emberi bánásmód, elemi egészségügyi követelések, téli segély csökkenése, tömegek nyomorának orvoslása voltak a célkitűzések.
• A FKGP lemondott az általános titkos választójogi követeléseiről, szövetségre lépett Gömbös Gyulával a gróf Bethlen István elleni harcában. A FKGP választójogi törvénnyel kapcsolatos javaslata az ún. lajstromos szavazás volt, mely a legtöbb szavazatot megszerző pártnak adta volna a töredékszavazatokat.
• Gömbös Gyula felszólította a MSZDP-t, hogy olvadjon be a polgári társadalomba, a párt nem érezte szükségesnek ezt a lépést. Tiltakozott a halálbüntetés újabb bevezetése ellen, tanácsolta, hogy az ország őrizze meg semlegességét, külpolitikájában se Bécshez, se Rómához, se Berlinhez ne húzzon, és a szomszédos országokkal szilárdítsa meg gazdasági kapcsolatait.
• A Budapesti Főkapitányságon karhatalmi zászlóalj alakult a tüntetések, politikai megmozdulások, zavargások eredményesebb leküzdésére.
• A belügyminisztérium és igazságügy minisztérium közös feladatot kapott: dolgozza ki a kormány hivatalos választójogi tervezetét. (sem Gömbös Gyula miniszterelnök, sem gróf Bethlen István pártelnök nem fogadta el később)

Külpolitikában:

Tárgyalások és egyezmények a Dollfuss osztrák kancellár vezette Ausztriával, valamint Olaszországgal.
Hazánk és a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatra lépett, bár egyes politikai erők ellenezték ezt a lépést. Megérkezett az első nagykövet is.
Jugoszlávia részéről sorozatos határsértések történtek, hazánk panasszal élt a Népszövetségben, tárgyalások kezdődtek Belgrádban, majd megállapodás született.

1935-ben külföldön

Franciaország és Olaszország: titkos egyezményt kötött Rómában – előbbi nem ellenzi, hogy utóbbi meghódítsa Etiópiát. Az olasz hadsereg még ez évben hadüzenet nélkül betört Etiópiába. Népszavazás volt a Saar-vidéken, melynek eredményeként a német hadsereg bevonult.
Németországban: ősszel kihirdették a Nürnbergi fajvédelmi törvényeket.

Belföldön:

• Gömbös Gyula új hadsereg-főparancsnokot, új vezérkari főnököt nevezett ki, 22 tábornokot nyugdíjaztatott.
• A miniszterelnök bejelentette, hogy nem halogatja tovább a reformok megvalósítását, bírálta a párton belüli ultra-konzervatív erőket. A FKGP Bethlen István grófot vádolta Gömbös reformprogramjának elgáncsolásával. A Nemzeti Egység Pártjának Bethlent támogatói nyíltan felléptek a FKGP által támogatott Gömbös Gyula ellen. A rendőrség Gömbös Gyula reformpolitikája melletti MSZDP gyűléseket nem engedélyezte.
• Tavasszal Horthy Miklós kormányzó a belpolitikai válság megoldására feloszlatta az országgyűlést, és kiírta az új választásokat.
• Bethlen István gróf kilépett a Nemzeti Egység Pártjából, választási programjában ismertette miben nem ért egyet Gömbös Gyulával. Gömbös Gyula választási beszédében a MSZDP és a szakszervezetek betiltását tervezte, ez utóbbiak helyére munkáskamarákat állítana, később elállt ettől a tervétől. Hangsúlyozta az egypártrendszer bevezetésének szükségességét.
• A Nemzeti Egység Pártja a választásokon a szavazatok 69%-át szerezte meg. Jóváhagyták a Gömbös-féle reformprogram 4 éves tervét, Horthy Miklós kormányzó is támogatta a kormányprogramot.
• Törvény született a közoktatásról: 8 tankerületet állítottak fel, szabályozták a Közoktatási Tanács működését, az egyházi iskolák felügyeletét. A közoktatási tárca költségvetési vitájában Kéthly Anna a kötelező népoktatás korhatárának felemelését, a tanítóképzés gyökeres átalakítását, a tanítók számára rendes fizetést követelt.
• Bethlen István gróf folyamatosan támadta a Gömbös-kormányt. Az Esti Kurír vezércikkben támadta a miniszterelnököt, mert fasiszta jellegű diktatúra bevezetésére törekedett, hitlerista és fasiszta szellemben azonosította az államot és a pártot. A MSZDP a fasizmus elleni harcot hangsúlyozta beszédeiben. Felszólította az ellenzéki pártokat a Gömbös-kormánnyal szembeni együttműködésre. Karácsonyi számában politikusok, tudósok, írók, egyházi és világi vezetők nyilatkoztak a liberális polgári szabadság mellett, állást foglaltak a Gömbös-kormány ellen. Megjelent a Szocializmus című folyóirat fasizmus-száma, tanulmányok ismertették a fasizmus állam–és erőszakelméletét, gazdasági és társadalmi elképzeléseit, tömegbázisát. A FKGP összefogásra hívta fel az alkotmányvédő politikai erőket Gömbös Gyula miniszterelnök diktatórikus törekvései ellen.

Külpolitikában:

Hazánk és Németország a kommunizmus elleni harc összehangolására egyezményt írt alá.

1936-ban külföldön:

Hitler megszállta a Rajna-vidéket. Horthy Miklós kormányzó üdvözölte e hírt, a sajtó azonban ezt nem közölte le.
Németország és Olaszország: létrehozta az ún. Berlin – Róma tengelyt.
Nyáron megindult a spanyol polgárháború, megalakult a magyar önkéntesek katonai egysége, majd később a XII. nemzetközi Brigád Zalka Máté = Lukács tábornok vezetésével.
Németország és Japán: megkötötte az Antikomintern Paktumot, melyhez 1937-ben Olaszország, 1939-ben Magyarország és Spanyolország, 1941-ben Bulgária, Dánia, Finnország, Horvátország, Kína, Románia, Szlovákia is csatlakozott.

Belföldön:

• Gróf Bethlen István a Pesti Napló számában diktatúra elleni harcra hívta fel a polgári ellenzéket.
• A MSZDP gyűlést nem, de a Magyar Nemzeti Szocialista Párt gyűlését engedélyezte a rendőrség.
• Földbirtok-politikai törvény: 25 év alatt 400 ezer hold telepítése, a vevők a vételár 30%-át kell, hogy kifizessék előre.
• Reformnemzedék programja: titkos választójog, a felsőház és a kormányzó jogkörének kiszélesítése, az önkormányzat biztosítása, a szellemi szabadságjogok és az egyesülési jog, sajtószabadság. FKGP törekvései: a magyar föld elhanyagolt népe számára megteremteni a politikai érvényesülés és gazdasági boldogulás előfeltételeit, az alkotmányos tényezők megbomlott egyensúlyának helyreállítása, a vezérelvre felépített parancsuralom ellentétes szabadság-szerető népünk felfogásával és érdekeivel, harc a Gömbös-rendszer megbuktatására, titkos választójog megvalósítása, diktatúra-veszély kiküszöbölése, törvénytelen választásokban megnyilvánuló rendszer felszámolása.
• MSZDP aláírásgyűjtésbe kezdett a gáz, víz, villany szolgáltatás árának emelése ellen.
• Tavasszal Gömbös Gyula betegszabadságra ment, Darányi Kálmán helyettesítette. Bár nyáron visszatért, de ősztől Münchenbe utazott orvosi kezelésre. A kormányzó Darányi Kálmánt bízta meg a miniszterelnöki teendőkkel. Október 6-án Gömbös Gyula meghalt, halálával lemondott a Gömbös-kormány. Budapesti temetésén jelen volt Göring porosz miniszterelnök, az olasz külügyminiszter, az osztrák kancellár is.
• Horthy Miklós kormányzó október 12-én kinevezte a Darányi-kormányt. Bethlen István gróf továbbra is a diktatúrák elleni harc szükségességét hangsúlyozta.
• Pártközi értekezleten tárgyaltak a választójog reformjáról, a titkos választás bevezetésében egyet értettek.

Külpolitikában:

Tárgyalások kezdődtek Budapesten a Varsó – Budapest – Róma tengely kialakításáról, hazánk vissza kívánta állítani katonai egyenjogúságát, az egyezményt aláíró országok támogatták ez irányú törekvéseinket.
Hazánk bejelentette a Népszövetségben, hogy nem veszünk részt a leszerelési konferencia munkálataiban.
Folyamatos hivatalos és nem hivatalos, miniszterelnöki, külügyminiszteri és belügyminiszteri tárgyalások, „baráti” megbeszélések, megegyezések születtek az olasz és a német kormánnyal.

Összeállította: Benedek Emília